Adatkezelési tájékoztató
Gazsi Gyula egyéni vállalkozó honlapjával összefüggő adatkezelésről
 

Gazsi Gyula Egyéni Vállalkozó, mint adatkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelet (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló „Általános Adatvédelmi Rendelet” alapján az alábbiakban tájékoztatja az Érintetteket személyes adataik kezelésével kapcsolatban.

1. Adatkezelő cégneve és elérhetőségei

Gazsi Gyula Egyéni Vállalkozó (székhely: HU 8900 Zalaegerszeg, Sport utca 30., Nyilvántartási szám: 53739205, adószám: 69824290-1-40, Képviselő: Gazsi Gyula)

2. A megvalósuló adatkezelés megnevezése

Az adatkezelő honlapjával összefüggő adatkezelés

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

A szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy az érintett az általa megadott adatok tekintetében rendelkezik-e az adatok megadására vonatkozó jogosultsággal. Ennek meglétéért kizárólag a jelentkező tartozik felelősséggel.

3. Adatfeldolgozó igénybevételéről szóló tájékoztatás

Az adatokhoz az Adatkezelő érdekkörében eljáró azon munkavállalói férnek hozzá, akiknek ez tevékenységük ellátásához szükséges, és akik az adatok kezelésével kapcsolatos kötelezettségekkel tisztában vannak.

A személyes adatok nem kerülnek továbbításra adatfeldolgozás céljából harmadik fél részére.

4. Az érintettet megillető jogok az adatkezelések kapcsán

• tájékoztatáshoz való jog,
• hozzáféréshez való jog,
• helyesbítéshez való jog,
• törléshez való jog, „az elfeledtetéshez való jog”,
• korlátozáshoz való jog,
• tiltakozáshoz való jog,
• adathordozhatósághoz való joga,
• hozzájárulás visszavonásához való jog,
• panaszjog,
• bírósági jogorvoslathoz való jog.

Tájékoztatáshoz való jog
Érintett tájékoztatásának általános szabályai és a tájékoztatáshoz való jog
Az adatkezelés megkezdése előtt legkésőbb az érintett személyes adatainak megszerzésekor az érintettet az adatkezelőnek részletesen tájékoztatnia kell. Az adatkezeléssel kapcsolatban azokról az információkról, amelyeket jelen Tájékoztató tartalmaz.
Az előzetes tájékoztatás megadásának felelőse az adatkezelő.
A fenti előzetes tájékoztatáson túl az adatkezelés bármely szakaszában tájékoztatást kérhet az adatkezelőtől az alábbiak szerint. Ebben az esetben az adatkezelőnek a tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül meg kell adnia. Az egy hónapos határidő csak indokolt esetben hosszabbítható meg legfeljebb 2 hónappal.
Az adatkezelő a tájékoztatást csak akkor tagadhatja meg, amennyiben bizonyítja, hogy az érintett nem azonosítható, az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan, ismétlődő vagy túlzó.
Ha az adatkezelő nem intézkedik, vagyis nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, akkor 30 napon belül tájékoztatnia kell az érintettet az intézkedés elmaradásáról, annak okáról, valamint az érintett jogáról, hogy az adatkezeléssel összefüggésben panasszal élhet, ill. bírósághoz fordulhat. A panasz, ill. bírósági jogorvoslat részleteivel kapcsolatban jelen tájékoztató lentebb részletes információkat tartalmaz.
A tájékoztatást és intézkedést az adatkezelőnek az érintett számára díjmentesen kell biztosítania. Azonban kivételesen ésszerű mértékű díjat számolhat fel az adatkezelő, vagy megtagadhatja a tájékoztatást és intézkedést, ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan, ismétlődő vagy túlzó.

Az érintett hozzáférési joga
Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:
A hozzáférési jog alapján az érintettet az alábbi információkról kell tájékoztatni kérés esetén:

• az adatkezelés céljai;
• az érintett személyes adatok kategóriái;
• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják,
• ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama;
• az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy
• kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
• a felügyeleti hatósághoz (NAIH) címzett panasz benyújtásának joga;
• ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
• automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, vagy ezek hiánya, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel, amelynek felmerülése esetén az érintettet a költségekről előzetesen tájékoztatjuk.
Amennyiben az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat társaságunk széles körben használt elektronikus formátumban bocsátja az érintett rendelkezésére, kivéve, ha azt más formátumban kéri.

Helyesbítéshez való jog
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó, pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

Törléshez való jog, „az elfeledtetéshez való jog”
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

• a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
• amennyiben az adatkezelés alapja az érintett hozzájárulása (pl.: hírlevél küldése), és az érintett visszavonja a hozzájárulását
• az adatkezeléshez, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
• az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre;
• a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
• a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölnikell;
• a személyes adatok gyűjtésére az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és azt a fenti felsorolás értelmében törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az ésszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

A fenti esetekben meghatározott törlési kérelemnek az adatkezelő nem köteles eleget tenni, amennyiben az adatkezelés szükséges:

• a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
• a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
• a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
• közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, és a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Amennyiben a fenti okok valamelyik fennáll, és az adatkezelő nem köteles eleget tenni az érintett törlési kérelmének, úgy 25 napon belül köteles az érintettet tájékoztatni ezen körülményről, annak indokának megjelölésével.

Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
• az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
  az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
• az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére a fentiek alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
Az adatkezelő minden olyan címzettet köteles tájékoztatni a helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel.

Az adathordozhatósághoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:

• az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul (pl. hírlevél küldése) vagy a felek között fennálló szerződési kötelezettség teljesítésén alapul; és
• az adatkezelés automatizált módon történik.

Az adatok hordozhatóságához való jog fentiek szerinti gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása nem sértheti a törléshez való jogot. Az adatok hordozhatóságához való jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

Tiltakozáshoz való jog
Az adatkezelés érintettje jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik (pl. marketing célú levél küldése az ügyfeleknek), az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

Hozzájárulás visszavonásához való jog
Az érintett jogosult arra, hogy – amennyiben az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása (pl. marketing célú hírlevél küldése) – az adatkezeléshez való hozzájárulását bármikor visszavonja. Azonban a hozzájárulás visszavonásával a visszavonás előtti adatkezelés nem válik jogszerűtlenné.
A hozzájárulás visszavonása megvalósul abban az esetben, ha az érintett saját maga törli a felhasználói fiókját, illetve a hozzájárulás visszavonása személyes adatok kezeléséhez e-mail útján is történhet, az info@gyuszafesto.hu címre küldött, törlés iránti kérelemmel.

Jogorvoslat, Panaszjog, Bírósági jogorvoslat
Azaz mit tehet, amennyiben az érintett szerint a személyes adatait nem szabályszerűen kezelik?

Panaszjog
Az adatkezelés érintettje jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése jogszabálysértő. Magyarországon az illetékes felügyeleti hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).
A panaszjog gyakorlása nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az érintett, amennyiben úgy ítéli meg, hogy személyes adatainak kezelése jogszabálysértő módon történik, egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eszközhöz forduljon. Tehát panaszjogának gyakorlása esetén is, azzal egyidejűleg közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatot is kezdeményezhet.

Panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet élni, amely hatóságnak az elérhetőségei az alábbiak:

Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.
Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: +36 1 391 1400
Fax: +36 1 391 1410
Honlap: http://www.naih.hu
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Az adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-126761/2017

Bírósági jogorvoslathoz való jog a NAIH, vagy más felügyeleti hatóság döntésével szemben
Amennyiben adatkezelésével kapcsolatban a felügyeleti hatósághoz fordult (NAIH), és a hatóság döntést hozott az ügyében, akkor az adatkezelés érintettje, jogosult ezzel a döntéssel szemben bírósági jogorvoslatot kezdeményezni, vagyis a döntést bíróság előtt megtámadni. Az előbbi bírósági jogorvoslathoz való jog akkor is megilleti az érintettet, ha az illetékes felügyeleti hatóság (NAIH) nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.
A felügyeleti hatósággal (NAIH) szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

Az adatkezelővel, vagy az adatfeldolgozóval szembeni bírósági jogorvoslathoz való jog
Az adatkezelés érintettje jogosult arra, hogy bírósági jogorvoslatot vegyen igénybe, ha megítélése szerint a személyes adatainak nem jogszabályszerű kezelése következtében megsértették az adatkezeléssel kapcsolatban az érintettet megillető jogait. A bírósági jogorvoslathoz való jog gyakorlása nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az érintett, amennyiben úgy ítéli meg, hogy személyes adatainak kezelése jogszabálysértő módon történik, egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eszközhöz forduljon, vagy panasztételi jogát gyakorolja.
Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.
Gazsi Gyula egyéni vállalkozó  esetében a tevékenység helye szerinti bíróságok a magyarországi bíróságok. Míg a Gazsi Gyula egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes bíróság a zalaegerszegi Bíróság.
A bírói jogorvoslati eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

Kártérítési felelősség és Sérelemdíj
Azaz hogyan felel az adatkezelő, ill. adatfeldolgozó az érintettel szemben kár esetén?
Amennyiben a nem megfelelő adatkezelés az érintettnek kárt okozott, akkor a kár megtérítéséért az adatkezelő felel. Kárról abban az esetben lehet beszélni, amennyiben az adatkezelés jogszabálysértő, vagy szerződésszegő volt, és ebből az érintettnek vagyoni hátránya is származott. Jogszabályellenes adatkezelés esetén az érintett sérelemdíjat is követelhet.
A kártérítési vagy sérelemdíj iránti igényét elsősorban az adatkezelővel szemben érvényesítheti. Az adatfeldolgozó csak akkor tartozik kártérítési felelősséggel, amennyiben csak a rá vonatkozó szabályokat szegte meg, vagy nem követte az adatkezelő jogszerű utasításait. Vagyis az adatfeldolgozó az adatkezelő által elkövetett hibákért nem felel.

5. Személyes adatok tárolása és az adatkezelés biztonsága

Az adatkezelésekhez alkalmazott informatikai eszközöket és megoldásokat, különösen a biztonsági rendszereket úgy választjuk meg és használjuk, hogy a kezelt személyes adatok az arra feljogosítottak számára hozzáférhető, hitelessége és hitelesítése biztosított, változatlansága igazolható, a jogosulatlan hozzáférés ellen védett legyen.
A mindenkori technikai fejlettségi szintre tekintettel olyan műszaki, szervezési és szervezeti intézkedésekkel gondoskodunk az adatkezeléseink biztonságáról és védelméről, amelyek megfelelő védelmi szintet biztosítanak személyes adatainak.

Zalaegerszeg, 2026. március 9.